Átalakulnak a gyártási rendszerek és egyre felhősebb a helyzet

Még akkor is, ha a gyártási rendszerek átalakulása, az ezzel kapcsolatos biztonsági kérdések és az új eszközök integrálása nehézséget okozhat, a legnagyobb kihívást talán tényleg az jelenti, hogy honnan és hogyan lesz megfelelő erőforrás mindezek kezelésére. A szakértők szerint ugyanis a kérdést nem lehet kizárólag a technológiára szűkíteni, illetve technológiai eszközökkel megfejteni.

Ahogy egy sor továbbit sem, derült ki az Accenture és a Microsoft által közösen megrendezett üzleti reggelin november 4-én. A beszélgetésen a szervezők képviselői mellett részt vettek a Dana, az Egis, az Emerson, a Foxconn, a MOL és a Siemens szakemberei is, és valódi ipari problémákon keresztül tárgyalták azt, ami valójában kihívást jelent az adathasználattal kapcsolatban. A gyártóvállalatok és a megoldásszállítók eltérő szempontok mentén vonták le következtetéseiket, amelyek végső soron mégis valami egészen hasonló problémára világítanak rá minden cégnél.

Maradva az adatgyűjtés és -továbbítás témakörénél, fontos felvetés az, hogy a felhőalapú technológiák használatakor szelektálnunk kell azokat az adatokat, amelyeknek utat engedünk a virtuális térbe. Túl a kiberbiztonsági kockázatokon, a beszélgetésen elhangzott az is, hogy sok esetben csak a gyűjtés végén derül ki, hogy valóban megfelelő volt az adatok minősége és rendelkezésükre áll a szükséges elemzési technológia. A helyzetet tovább nehezíti az is, hogy elemi ellentét feszülhet az IT és OT szakemberek között abban a kérdésben, hogy a működéshez, illetve a döntéshozatalhoz szükséges adatok hozzáférhetősége milyen körülmények között lehet biztonságos.

És nem elég csak akarni. Egyetértés volt a szakértők között abban, hogy az átalakuláshoz elengedhetetlen a szakemberek megfelelő képzettsége, a vállalaton belüli közös célok kialakítása és a folyamatfejlesztés átláthatósága. Persze az csupán az első lépés, hogy egyetértésre jutnak a kollégák és együtt kidolgozzák az adatgyűjtés, -kezelés és -elemzés csatornáit. Amennyiben a géppark állapota nem teszi lehetővé a megfelelő paraméterek mérését, újabb akadályba ütközhetnek. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a különböző korú és működésű gépek kapcsolódását ma már számos megoldás támogatja.

Amikor az átalakuló termelésről, a digitalizációról, a nagybetűs ipar 4.0-ról vagy a big datáról beszélünk, olyan jövőbe mutató megoldások jutnak eszünkbe, amelyekre bár a hazai termelőüzemeknek is szüksége van, egyelőre keresniük kell a megvalósítás forrásait. Emellett azt is fontos leszögezni, hogy ezek a rövidítések és címszavak nem csodaszerek. A gyártásban ugyanúgy az idő, a költség és az emberi tényező szab határt a fejlesztéseknek, mint akkor, amikor még szóba sem került az ipar 4.0. Illetve sok helyütt még mindig nem rendelkeznek a vállalatok a saját üzemükre szabott elképzelésekkel az új technológiák implementálását illetően.

Ugyanakkor, minden akadályával együtt, a digitalizáció mintegy kényszerként nehezedik a cégek vállára. A versenyben maradáshoz elengedhetetlenné kezd válni az adat, az adatgyűjtés és az analitika. Ráadásul a karbantartáson túl a termeléstervezésben, a készletezésben, a gyártástervezésben és a termékfejlesztésben is használhatók a gyűjtött és értékelt információk.

Az elmúlt időszak pedig megmutatta azt is, hogy a digitalizáció nélkül megfulladunk: soha nem volt még akkora szükségünk a távoli elérésre, mint 2020-ban. A járvány egymaga képes volt eloszlatni egy sor kételyt a változással kapcsolatban, és felhívta a figyelmet a legfontosabb tényezőkre: az emberre és az időre.

Mert ahhoz, hogy működőképesek maradjanak a termelőüzemek jól képzett szakemberekre van szükség, az idő pedig ellenünk dolgozik. Nemcsak a szektor szakértelem deficitjét tekintve, hanem a fenntarthatósági törekvések terén is. Tehát most kell lépni egy jobb oktatási és képzési rendszerért, a munkavállalók megtartásáért és a termelési rendszer optimalizálááért. Az adat pedig olyan ebben a folyamatban, mint Földünknek az oxigén.

• Valóban a megtérülés a legfontosabb az innovációkkal kapcsolatban? Mennyire dolgozik a ROI a fejlesztések ellen?
• Mire van szükség a dolgozók megtartásához? Elég a kihívás vagy az anyagiak jelentik a biztos alapot? Milyen szerepe lehet ebben a megerősödő kkv-szektornak?
• Mit tehet a képzési rendszer a fejlődésért? Hogyan kellene átalakítani az oktatást? Pontosan milyen szakemberekre van szükség és milyen foglalkoztatási formában?
• Hogyan lehet a szigetszerű megoldásokból általános rendszereket építeni?
• A digitalizáció biztosan felrúgja mindazt, amit eddig megszokhattunk?
• Hogyan támogatja a digitalizáció a fenntarthatósági szabályozással kapcsolatos előírások betartását? A mérés valóban segít, tényleg ez az alapja mindennek?
• Hogyan nyerhetünk minőségi időt az életünkben és persze a termelésben az adat segítségével?
• Mik a valódi céljaink a digitalizációval? Milyen terveket és mérföldköveket határozhatunk meg a fejlődéshez?
• Bár egyre égetőbb, de hol van a karbonlábnyom csökkentése a listán? Hogyan priorizálhatjuk a fejlesztési törekvéseket?
• Mit jelent a vállalat számára az ipar 4.0 és a digitalizáció? Kell egyáltalán személyre (vállalatra) szabott kép ahhoz, hogy az ipar 4.0 beépüljön a mindennapokba?

Írta: Kun Zsuzsi, Gyártástrend